Alvás közben a vérnyomásunk általában alacsonyabb, mint amikor ébren vagyunk. A szisztolés (a felső szám) és a diasztolés (az alsó szám) vérnyomás csökkenése akár 20%-kal is alacsonyabb lehet, mint a nappal mért értékek. Azonban, ha nem csökken a vérnyomás alvás közben, az különböző problémákra utalhat, ráadásul megnövekszik a szívbetegségek és a stroke kockázata is.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a magas vérnyomással küzdő emberek többsége alvászavarral küzd. Ökölszabályként azt mondhatjuk hogy az 5 óránál kevesebb alvás, illetve a többszöri éjszakai felriadás emeli a vérnyomást. Nem nehéz tehát felismerni, hogy ilyenkor az ember a 22-es csapdájába kerül. Minél magasabb a vérnyomás, annál rosszabbul alszik, ami viszont szintén növeli a magas vérnyomást.
Egy tanulmányban a kutatók 20 ország adatait gyűjtötték össze, mintegy 12 287 fő olyan résztvevővel, akik magas vérnyomással küzdöttek. 9 hónapon keresztül, 2020 júliusától 2021 márciusáig gyűjtötték az adatokat. A tanulmány a magas vérnyomás határait 140 mmHg vagy magasabb szisztolés, illetve 90 mmHg vagy magasabb diasztolés értékben határozta meg.
A kutatók a matrac alá helyezett készülékkel mérték az alvást, és meglepő eredményre jutottak.
Azok esetében, akik változó időpontban, nagyjából másfél órás eltérésekkel fekszenek le aludni, 92%-kal nagyobb eséllyel alakult ki magas vérnyomás, mint azoknál, akik ugyanakkor alszanak el. Azonban érdemes megjegyezni, hogy már egy fél órás eltérés is 32%-kal megnöveli a magas vérnyomás kockázatát.
A késői alvás szintén összefüggésbe hozható a magas vérnyomással. Azoknál, akik hét óránál kevesebbet, illetve kilenc óránál többet alszanak, 20-30%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki magas vérnyomás. Ha éjszakánként két-három órával kevesebbet vagy többet alszunk, 85%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki magas vérnyomás.
A legtöbb embernek körülbelül hét-nyolc óra alvásra van szüksége éjszakánként, ám hogy pontosan kinek mennyi időre, az személyenként nagyon változó lehet. Ahogy a fentiekből is látszik, nagyon fontos a rendszeresség. Igyekezzünk mindig ugyanakkor lefeküdni, és ugyanabban az időpontban felkelni, ehhez pedig próbáljuk tartani magunkat a hétvége folyamán is.
Amennyiben a rossz alvás hátterében valamilyen ismert ok (például obstruktív alvási apnoe) áll, azt mindenképp szakemberrel érdemes kezelni. Az obstruktív alvási apnoe jele lehet például a száraz száj, az állandó fáradtság, az éjszakai izzadás, illetve a többszöri, éjszakai felriadás.
A magas vérnyomást szintén kezelni kell, amelyhez általában elegendő a teljes életmódváltás. Mozogjunk heti legalább másfél-két órát elosztva, és szabaduljunk meg a súlyfeleslegtől. Szintén fontos, hogy rendszeresen mérjük a vérnyomásunkat, hiszen az emelkedésnek vagy épp a csökkenésnek mindig valamilyen külső oka van. Ilyenkor pedig érdemes megbeszélni a háziorvosunkkal a további teendőket.
Azonban, ahogyan a bevezetőben is írtuk, nem kell megijedni, ha a vérnyomás ébredés után alacsonyabb, mint a napközbeni érték, ez teljesen természetes.