A mai rohanó, növekvő igényekkel teli világban a stresszkezelés életmentő lehet. Fontos megjegyezni azt is, hogy bár a stressz és a magas vérnyomás (hipertónia) összefüggését még vizsgálják, a stressz ismerten hozzájárulhat olyan kockázati tényezőkhöz, mint a helytelen étrend és a túlzott alkoholfogyasztás.

Azon érzelmi kellemetlenség mellett, amelyet stresszes helyzettel szembesülünk, testünk stresszhormonok (adrenalin és kortizol) felszabadításával reagál. Ezek a hormonok a vérbe kerülnek és felkészítik a testet a „harc vagy menekülés” válaszra azáltal, hogy a szívet gyorsabban dobogtatják és összehúzzák az ereket, hogy több vért juttassanak a végtagok helyett a törzsbe.

Az erek beszűkülése és a pulzusszám növekedése valóban megemeli a vérnyomást, de csak átmenetileg – amikor a stressz reakció elmúlik, a vérnyomás visszatér a korábbi szintre. Ezt szituációs stressznek nevezzük, és hatásai általában rövid életűek és eltűnnek, amikor a stresszt kiváltó esemény véget ér.

A „harc vagy menekülés” értékes válasz, amikor közvetlen fenyegetéssel állunk szemben, amelyet szembenézéssel vagy meneküléssel kezelhetünk. Modern világunk azonban számos olyan stresszes eseményt sodor utunkba, amelyeket nem tudunk kezelni ezzel a két opcióval. A krónikus stressz miatt testünk hirtelen napokra vagy hetekre magas fokozatba kapcsol. A krónikus stressz és a vérnyomás közötti összefüggések nem egyértelműek, és ezeket még vizsgálják.

A stressz életmódbeli tényező, és bizonyos mértékig az élet velejárója. Emellett mindannyiunk tapasztal egy bizonyos szintű szorongást is. Másrészt a krónikus szorongás és szorongásos rendellenességek orvosilag diagnosztizált állapotok, amelyekre a stressz hatással lehet.

Olyan szokásokat kell felvennünk a napi rutinunkba, amelyek időt engednek magunknak, a családunknak, a kikapcsolódásnak – túl a munkán és a napi kötelező feladatokon. Ezek a szokások nemcsak az általános egészséget javítják, hanem a közérzetünket is.

Vannak élethelyzetek, amelyekből nem tudunk egykönnyen kimászni, és esetek, amelyek rajtunk kívül eső okokból következnek be. Ezekre nincs ráhatásunk, csak arra, hogyan kezeljük. Erre az egyetlen taktika az, ha azokkal a problémákkal foglalkozunk, amelyeket saját erőnkkel meg tudunk oldani, vagy amelyre tudjuk a választ. Feleslegesen törjük magunkat olyan gondokon, amelyekkel magunk nem tudunk mit kezdeni – ezzel csak időt és energiát pazarolunk el.

Ha tudatában vagyunk annak, hogy mire ad stressz válaszreakciót a testünk, akkor fel tudunk készülni rá. Töltsünk kevesebb időt olyan emberekkel, akik zavarnak, olyan tevékenységekkel, amik feszültséget okozhatnak, vagy olyan közegben, ahol kellemetlenül érezzük magunkat. Próbáljuk megelőzni a stresszt, így könnyebb azt kezelni, ha mégis jelentkezik.

• szánjunk napi 15-20 percet arra, ne csináljunk semmit, de tényleg semmit,

• töltsünk időt a kapcsolataink ápolásával, mindannyiunknak támogató és biztató kapcsolatokra van szükségünk,

• éljünk általánosan egészségesen életmódot, eddzünk rendszeresen, étkezzünk változatosan, töltsünk elég időt a szabadban,

• korlátozzuk az alkoholfogyasztást és kerüljük a dohányzást,

• legyünk hálásak az apró dolgokért is.