
A testhőmérsékletünk sokat elárul az egészségi állapotunkról. Például a láz a megemelkedett testhőmérséklet leggyakoribb formája, és gyakran jelzi, hogy a szervezetünk küzd valamilyen fertőzéssel vagy gyulladással.
A testhőmérséklet mérése az orvostudomány egyik alapvető diagnosztikai eszköze. Számos betegségre jellemző a testhőmérséklet megváltozása. Más esetekben a testhőmérséklet rendszeres ellenőrzésével nyomon követhető a betegség lefolyása és az alkalmazott kezelés hatékonysága.
A láz a szervezet természetes reakciója betegség-specifikus ingerekre. Ilyenkor a testünk megemeli a normál hőmérsékletét, hogy támogassa az immunrendszer működését és hatékonyabban tudjon küzdeni a kórokozók ellen. Ez az egyik leggyakoribb, betegséggel összefüggő (patológiás) hőmérséklet-emelkedés.
A mért testhőmérséklet attól is függ, hogy a test mely részén történt a mérés. Emiatt – ellentétben a közhiedelemmel – nincs mindenki számára érvényes „általános” normál hőmérséklet.
Egy egészséges ember testhőmérséklete napközben is változik, és függ attól, milyen tevékenységet végez. Például rektális mérésnél a testhőmérséklet fiziológiás okokból este akár 0,5 °C-kal magasabb lehet, mint reggel. Ezen felül bármilyen fizikai aktivitás is megemelheti az értéket.
Az orvosi gyakorlatban két fő kategóriát különböztetünk meg:
Általában a 36,1 – 37,2 °C közötti testhőmérséklet számít normálisnak, de ez egyénenként és napszakonként is eltérhet.
Az otthoni testhőmérséklet-ellenőrzés segít:
Ehhez megbízható mérőeszközre van szükség, például a Microlife lázmérőkre, amelyek pontos és gyors mérést biztosítanak a család minden tagja számára.
A testhőmérséklet mérése egyszerű, mégis fontos része az egészségmegőrzésnek és a betegségek nyomon követésének. A megfelelő mérési módszer és megbízható eszköz használata segít a gyors diagnózisban és a hatékony kezelésben – legyen szó gyermekekről, felnőttekről vagy idősekről.
Milyen gyakran érdemes mérni a testhőmérsékletet?
Egészséges állapotban nem szükséges rendszeresen mérni, viszont betegség gyanúja esetén (pl. megfázás, influenza, COVID-19 tünetei) érdemes naponta többször, reggel és este ellenőrizni.
Mi a különbség a maghőmérséklet és a felszíni hőmérséklet között?
A maghőmérséklet a test belső hőmérsékletét mutatja (rektális, szájban, fülben mért érték), míg a felszíni hőmérséklet a bőr felszínéről mért adat, amit befolyásolhat a környezeti hőmérséklet is.
Melyik mérési módszer a legpontosabb?
A rektális mérés adja a legpontosabb eredményt, de felnőtteknél és gyermekeknél a modern digitális fül- és homlokhőmérők is megbízhatóak, ha helyesen használjuk őket.
Milyen hőmérőt érdemes választani?
A digitális hőmérők gyorsak és pontosak, a fül- és homlokhőmérők kényelmesek gyermekeknél, az érintésmentes infrás lázmérők pedig higiénikusak és gyors mérést biztosítanak. A Microlife lázmérők például klinikailag tesztelt, megbízható eszközök.
Mi számít láznak felnőtteknél és gyermekeknél?
Általánosságban 38 °C felett beszélünk lázról. Csecsemőknél már 38 °C alatt is érdemes orvosi tanácsot kérni, mivel náluk gyorsabban romolhat az állapot.
Befolyásolhatja-e valami a mérés pontosságát?
Igen. A fizikai aktivitás, a forró italok fogyasztása, a környezeti hőmérséklet, vagy akár a mérés előtti zuhanyzás is torzíthatja az értéket. Ezért mérés előtt legalább 20 percig pihenjünk.
Mi a teendő, ha magas lázat mérünk?
38 °C feletti láz esetén pihenés, folyadékpótlás és lázcsillapítás javasolt. 39 °C felett, vagy ha a láz több napig tart, mindenképpen forduljunk orvoshoz.