Nem véletlenül mondják, hogy a beltéri levegő minősége rosszabb lehet, mint egy forgalmas autóúté, hiszen ahogy kinn hidegre fordul az idő, nem szeretünk szellőztetni, és sokszor napokon át ugyanazt a levegőt lélegezzük ki és be. Illetve csak azt gondoljuk, hogy ugyanazt, ugyanis optimális mértékű cserélődés híján egyre több elhasznált, kórokozókkal és allergénekkel telített beltéri levegő vesz minket körül. Ez pedig egyenes út a légúti megbetegedések, az allergia vagy az asztma felé.

Életünk nyolcvan-kilencven százalékát zárt térben töltjük, ezért különösen fontos lenne, hogy jobban megismerkedjünk ezzel a világgal, mert attól, hogy szabad szemmel nem érzékeljük, a mikroszkopikus méretű allergének mindenhol jelen vannak : szálló por, pollen, tisztítószerek, vírusok, baktériumok, bútorlakkok és dezodorok illóanyagainak formájában. Naponta mintegy 11000 liter levegő fordul meg a tüdőnkben, nem mindegy, hogy hagy-e “salakanyagot” maga után vagy nyomtalanul, éltető oxigént adva távozik.

Jelek, amik allergiás reakciót vetíthetnek elő: torokirritáció, orrfolyás, köhögés, szem vagy szájpadviszketés, súlyosabb esetben orrdugulás, fejfájás, fáradtság, nyirokcsomó duzzanat.

Ha ezen tünetek bármelyikét tapasztaljuk, - nem győzzük elégszer hangsúlyozni - mennyire fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk, naponta több alkalommal is, még akkor is, ha a tél leghidegebb napjait éljük. Igen, lehet megdobja egy kicsit a fűtésszámlát, de legalább nem a patikában kell ott hagyni ezt a pénzt, miközben még egészségünk is károsodik közben.

A másik, könnyen hozzáférhető csodafegyver a kellemtlen tünetek enyhítésére a rendszeres inhalálás lehet, amely a legrégebbi és leghatásosabb módszer a felső légúti megbetegedések enyhítésére, és naponta akár többször is alkalmazható. A jótékony meleg vízgőz és a hozzáadott “természetes gyógyszerek”: a só, az illóolajok és a gyógyteák nyugtató hatást gyakorolnak az irritált légutakra.