A BMI az angol Body Mass Index-ből származtatott mozaikszó, magyarul testtömegindex. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy mérőszám, ami megmutatja, hogy a magasság és a súly egészséges arányban van-e egymással. A módszerrel megtudhatjuk, hogy vékony, normál testsúlyú, túlsúlyos vagy elhízott kategóriába esünk-e.

A testtömegindexet a következőképpen kell kiszámolni: a testsúlyt el kell osztani a magassá négyzetével. Vagyis egy 81 kilogrammos, 173 centiméter magas férfi testtömegindexét a következőképpen számíthatjuk ki: 81 / 1,73² = 27,06. Ez alapján következik az értékelés.

• Soványnak számít az, akinek a testtömegindexe kisebb mint 18,5.
• A normál testsúly tartománya 18,5-25 közé esik.
• Túlsúlyosnak számít az, akinek a testtömegindexe 25-30 között van.
• Elhízott pedig az, akinek a BMI-je 30 feletti. 

Ez tehát azt jelenti, hogy a fenti példa alapján az egyén az túlsúlyos kategóriába esik - az optimális testsúly pedig 70 kg lenne. 

Habár a BMI rendkívül nagy népszerűségnek örvend, mégsem érdemes csak erre támaszkodni annak megállapítása során, hogy egészségesek vagyunk-e. Hiszen, ha logikusan nézzük, nem kalkulálja bele például azt, hogy izomból vagy zsírból rakódnak az emberre a plusz kilók. 

A BMI egyik fő problémája tehát az, hogy nem veszi figyelembe az izom és a zsír közötti különbséget. Mivel az izomszövet sűrűbb, mint a zsír, sok sportolót és testépítőt túlsúlyosnak tekintenek a BMI-értékük alapján, annak ellenére, hogy majd kirobbannak az energiától. 

A testzsírszázalék a test zsírszövetének százalékos aránya a teljes testtömegéhez képest. Általában bioelektromos impedanciával vagy egy speciális méreggel mérik. Ugyancsak problémás, hogy a BMI nem méri a testzsír eloszlását. A haz körüli zsír ugyanis leginkább a szív- és érrendszeri problémákat okoz, az alsóbb részeken, mint a comb és fenék környéki zsír pedig mozgásszervi és egyéb problémákat. 

Egy 2017-es tanulmány például megállapította, hogy az azonos BMI-vel rendelkező embereknek nagyon eltérő kockázati profilja lehet. Van, akinél magasabb rizikófaktorú volt a szívinfarktus, másnál a stroke, vagy épp a cukorbetegség.

• Derékbőség: nők esetében 89 centiméter felett, férfiaknál pedig 102 centiméteres derékbőség felett beszélhetünk túlsúlyról. 
• Magas vér koleszterinszint: a 239 mg/dl-nél magasabb koleszterinszint férfiak és nők esetében is magas rizikófaktornak számít. 
• Emelkedett triglicerid a vérben található triglicerid megemelkedik, ha több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit elégetünk. Ha a triglicerid szintje meghaladja a 200 mg/dl-t, akkor magas szintről beszélhetünk. 
• Magas vérnyomás : a magas vérnyomás (140/90 Hgmm feletti érték) szintén az elhízás egyik tipikus velejárója. 

WS 200 diagnosztikai mérleg Bluetooth-on keresztül tud csatlakozni a Microlife Connected Health+ apphoz (itt az Androidos, itt pedig az iOS verzió), így használatával könnyedén le tudjuk mérni majd elemezni is az egészségi állapotunkat. 

Segítségével megállapítható:

• a testsúly,
• a zsírszázalék,
• a vízszázalék eloszlása,
• a BMI.

Emellett a mérleg elemzi az izom-, illetve csonttömeget is. A diagnosztikai mérleg segítségével így átfogó képet kapsz arról, milyen állapotban van a szervezeted, illetve mire van szükség, hogy még egészségesebb legyél.